XIV. Lajos és az illatos királyi udvar

Tom Ford Neroli Portofino u pomerančovníku v oranžerii

XIV. Lajos 1643 és 1715 között uralkodott Franciaországban, versailles-i udvara pedig Európa akkori legillatosabb helyei közé tartozott. A fürdőzést veszélyesnek tartották, ezért az illatok eltakarták a testszagot, és illatosították a kesztyűket, az ingeket és a bútorokat is. A király fiatalon imádta a parfümöket, időskorában azonban már csak a narancsvirág illatát viselte el. Ez annak a története, hogyan változtatta meg XIV. Lajos és a parfümök a francia parfümkészítést.

Röviden

Uralkodása: 1643–1715, versailles-i udvar

Fürdőzés: veszélyesnek tartották, a szagot illatokkal és fehérneművel takarták el

Illatos kesztyűk: a későbbi grassi parfümkészítés alapjai

Orangerie: 1684–1686 között épült, ma több mint ezer fa telel át benne

Kedvenc illata időskorában: narancsvirág, napjainkban neroli-alapanyag

Miért illatosítottak többet, mint amennyit mostak

A 17. században az orvosok úgy hitték, hogy a víz megnyitja a pórusokat, és betegségeket juttat a szervezetbe. A nemesség ezért ritkán fürdött, a királyról pedig azt tartják, hogy egész életében csak néhányszor fürdött meg. A tisztaságot fehérneművel helyettesítették: az ingeket naponta akár többször is lecserélték, mert azoknak kellett felszívniuk az izzadságot. A többit az illatokra bízták. Illatosították a parókákat, a ruhákat, a zsebkendőket és a bútorokat is.

Illatos kesztyűk és ingek

A kor divatjának számítottak az illatosított bőrkesztyűk. A bőrt akkoriban erős vegyszerekkel cserzték, ezért kellemetlen szaga volt, a kesztyűkészítők pedig ámbrával, pézsmával vagy virágokkal illatosították. A kesztyűkészítők és parfümkészítők mesterségéből nőtt ki a francia parfümkészítés, a dél-franciaországi Grasse, a tímárok városa pedig később ennek központjává vált.

A korabeli receptek szerint a király ingeit az Aqua Angeli nevű illatos vízben öblítették. Aloéfa, szerecsendió, szti érax, szegfűszeg és benzoé főzetéből készült rózsavízzel, végül pedig jázminvizet, narancsvirágvizet és néhány szem pézsmát adtak hozzá. Az egyik alapanyagról a benzoé a parfümökben című cikkünkben írunk.

Narancsfák ezüst ládákban

Időskorában a király már nem viselte el az erős virágillatokat, és inkább a citrusokat részesítette előnyben. A masszív ezüstedényekben tartott narancsfákat a reprezentatív termekben helyeztette el, hogy illatossá tegyék a levegőt. A kertészek úgy tudták nevelni őket, hogy szinte egész évben virágozzanak.

A fák számára egy Orangerie-t építtetett, amelyet Jules Hardouin-Mansart építész tervezett 1684 és 1686 között. Fő galériája több mint 150 méter hosszú, télen pedig ma is több mint ezer, ládákban tartott fa telel át benne. Az első narancsfák egy része a Vaux-le-Vicomte kastélyból származott. A király pénzügyminiszterétől, Nicolas Fouquet-től más javaival együtt elkoboztatta őket.

A narancsvirág illata

A keserűnarancs virágából nerolit és narancsvirágvizet desztillálnak. A neroli neve a hagyomány szerint az olaszországi Nerola hercegnőjétől ered, aki a 17. században a narancsvirág-olajat kesztyűkre való parfümként tette híressé. A neroli ma a friss parfümök egyik legkedveltebb alapanyaga. Ennek az illatnak modern változatát például a Tom Ford Neroli Portofino illatban találod meg.

Mi történt utána

Utódja, XV. Lajos idején a francia udvart illatos udvarnak kezdték nevezni, a divat pedig minden nap más illatot követelt meg. Ezután jött Marie Antoinette a parfümkészítőjével, majd a forradalom után Napóleon a kölni iránti rajongásával. Mindez azonban XIV. Lajos versailles-i udvaráig vezethető vissza. Arról, hogyan alakult ki a parfümkészítés az ókorban, az Egyiptom, Róma, Perzsia című cikkünkben írunk.

Tipp a MrRizz-től: ha szeretnéd megtudni, milyen illata volt Versailles-nak, próbáld ki a nerolit vagy a narancsvirágvizet. Ezt az illatot kedvelte a Napkirály a legjobban egészen élete végéig.

Próbáld ki a friss illatokat parfümmintában

Gyakori kérdések

Miért illatosítottak annyit XIV. Lajos udvarában?
A fürdőzést veszélyesnek tartották, mert az orvosok úgy hitték, hogy a víz betegségeket juttat a szervezetbe. Az illatok ezért eltakarták a testszagot, és a ruhákat, parókákat, valamint a bútorokat is illatosították.

Melyik illatot kedvelte a legjobban XIV. Lajos?
Időskorában főként a narancsvirág illatát viselte el. A versailles-i termekben ezüstedényekben tartott narancsfákat helyeztetett el.

Mi a versailles-i Orangerie?
A narancsfák és más citrusfélék teleltetésére szolgáló épület, amelyet Jules Hardouin-Mansart épített 1684 és 1686 között. Télen ma is több mint ezer fa áll benne.

Mi az illatos udvar?
A francia udvar XV. Lajos korabeli beceneve, amikor a divat minden nap más illatot követelt meg.

hozzászólások száma: 0

Hagyjon megjegyzést